1. Hulladékprobléma

Hulladékprobléma 

Kialakulása:

Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége a hulladék képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség eddigi története során egyszerűen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. Különösen jellemző ez a mai ún. „fogyasztói társadalom”-ra „vedd meg, ha használt, dobd el” felfogás szerint. A tudományos-technikai forradalom során bekövetkezett termelésbővülés, az újabb és újabb – elsősorban szintetikus (=mesterséges) – anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe fokozatosan tarthatatlanná tette. 

Szelektív gyűjtés: 

A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas hasznosításra, így különgyűjtésükkel lehetővé tesszük azok ismételt feldolgozását. A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai (papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolás), valamint az újságpapír teszik ki. 

Hulladékpiramis:

 

Megelőzés: Tudatos igényfelméréssel és vásárlással nem termelünk felesleges hulladékot. Vásároljunk úgy, hogy a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen! Keressük a nagyobb kiszerelésű termékeket, amit lehet, csomagolás nélkül vásároljunk, és ne vásároljunk felesleges dolgokat! 

Hulladékcsökkentés: A termékek, illetve azok csomagolásának tudatos tervezésével jelentősen csökkenhet a termék környezeti hatása. Ha kevesebb anyagot használnak a csomagoláshoz, kevesebb hulladék keletkezik. Ugyanakkor fontos, hogy úgy csökkentsük a felhasznált nyersanyagokat, hogy mind a termék, mind a csomagolás betöltse funkcióját. Ha például bizonyos élelmiszereket nem megfelelően csomagolunk be, azok idő előtt megromlanak, és hulladékká válnak, így sokkal nagyobb környezeti és gazdasági kárt okozunk. 

Újrahasználat:Amit lehet, használjunk újra, mielőtt kidobnánk! Újrahasználatnak számít például a többutas üvegpalack, amely visszagyűjtés és megfelelő tisztítás után akár negyvenszer is újratölthető, de újrahasználatról beszélünk a használt ruhák begyűjtése és értékesítése esetében is. Törekedjünk arra, hogy az anyagok minél később váljanak hulladékká, azokat tartsuk körforgásban, amíg csak lehetséges! 

Újrahasznosítás: A háztartásokban, az iparban és a kereskedelemben óhatatlanul keletkezik hulladék, ez természetes része a gyártási és fogyasztási tevékenységnek. Fontos, hogy a szelektív hulladékgyűjtés rendszerén keresztül összegyűjtsük a hulladékokat, és megfelelő válogatási, előkezelési folyamatok után újrafeldolgozzuk azokat. Újrahasznosításnak jellemzően az anyagában történő hasznosítást nevezzük, amely során a papírból újra papír, a műanyagból újra műanyag lesz. 

Energetikai hasznosítás: Az eljárás során hulladékból energiát, jellemzően hőt vagy gázt állítanak elő, és azt fűtésre, villamos energia termelésre használják fel. A hulladékégetés mellett energetikai hasznosításnak számít a korszerű hulladéklerakókban keletkező gázok hasznosítása is. 

Lerakás: A maradék, hasznosításra nem kerülő hulladék jellemzően hulladéklerakókra kerül. A megtelt hulladéklerakókat helyreállítják, azonban a lerakóban lévő hulladékok jelentős része még évtizedekkel később is változatlan formában ott van a föld alatt.

Feladatok:

  • Mutassátok be a többieknek, hogy milyen módon lehet a hulladékokat kezelni, használjátok a piramis lépcsőit! 
  • Jelöljétek, hogy melyek azok a lépcsők, amikre mindannyian tudunk figyelni a mindennapi életünk során! 
  • Nézzétek meg, az iskolában vagy a lakhelyeteken hogyan működik a szelektív gyűjtés!
  • 8. osztályos kémia tankönyv: 64-65. oldal