3. Az ózonréteg vékonyodása

Az ózonréteg véd meg minket a Nap legerősebb UV-sugarai ellen. Nélküle egész egyszerűen nem is létezhetnénk. 

Az ózonréteg általában már a földfelszín felett 10-17 kilométeres magasságban elkezdődik, és egészen 50 kilométer magasra felnyúlik. Azonban az ózonréteg vastagsága jelentősen változik világszerte. Az Egyenlítő felett a legvastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. 

A sztratoszférában (Föld légkörének egyik rétege) található ózon kémiai képlete O3, az oxigéné pedig, melyet a levegőből belélegzünk, O2. 

A légkörbe kerülő freongáz pusztítja az ózonréteget, és a téli hónapokban ózonlyuk kialakulásához vezet a Föld sarkai felett. A freongázt főleg a hűtőgépgyártásban és spray-k hajtógázaként használták. E gáz további használatát a Montreáli Jegyzőkönyvben tiltották be 1987-ben, ma már tilos előállítani és felhasználni e vegyületet. 

Azonban az ózonrétegen valójában nincsen „lyuk”. Amit annak nevezünk, az egy olyan terület az Antarktisz feletti légkörben, ahol augusztus és október között kevesebb az ózon, mint a földgolyó más részein. Ez azért veszélyes, mert a bejutó napsugárzás nagyenergiájú UV sugarait így az ózonréteg nem tudja elnyelni. Ez az UV sugárzás pedig bőrrákot, szem elváltozásokat okozhat embereknél és állatoknál, növények esetében pedig terméscsökkenést idézhet elő. 

A Montreáli Jegyzőkönyv aláírása óta nem lehet freongázt használni és előállítani, és kis mértékben ugyan, de megfigyelhető az ózonpajzs vastagodása. Így ez egy globális környezetvédelmi sikerként könyvelhető el.

Feladatok: