6. Savas esők

A kőolaj és a kőszén égése során nitrogén- és kén-oxidok is képződnek. Fő kibocsátóik a széntüzelésű erőművek, a kőolajfinomítók, a közlekedés és a szilárd tüzelőanyaggal fűtött háztartások.
A képződő gázok reakcióba lépnek a levegőben található vízgőzzel. Az átalakulás során salétromsav és kénsav keletkezik.
A savas csapadék gátolja a magvak csírázását, roncsolja a leveleket, elpusztítja a fák gyökereivel együtt élő mikroorganizmusokat, emiatt csökken a fák tápanyagfelvétele.
A savas eső oldja a mészkövet is, így a mészkőből készült épületeket és szobrokat is. Ezért műemlékvédelmi szempontból szintén káros a hatása.
Ezeken túl az ember egészségére is károsan hat: izgatja a nyálkahártyákat, légcsőhurutot alakíthat ki, és ingerli a szemet is.
A szél nagyobb távolságokra is elszállíthatja a savas csapadékot hozó felhőket. A környezeti kár a szennyezés helyétől több száz kilométerre is jelentkezhet.
A probléma leküzdésében a fosszilistüzelőanyagok használatának mérséklése és a tisztább technológia alkalmazása segíthet. Az ipari településeken, városokban sok por is kerül a levegőbe. Legnagyobb források a közlekedés, a gyárak és az építkezések. A por lerakódik a növényekre, és gátolja az anyagcseréjüket. Az ülepedő és a szálló porszennyeződés károsítja az állatok és az ember légzőszerveit is.

Feladatok:

  • Gyűjtsétek össze, milyen gázok okozzák a csapadék savas kémhatását! Miért?
  • Honnan kerülnek a levegőbe?
  • Rajzoljátok le a savas esők fő kártételeit!
  • tankönyv: 137. oldal