7. Vízi életközösségek, óceánok problémái

A Föld vízkészletének állapota hatással van a vízi életközösségekre is.  

Az olaj elsősorban a szállítóhajók átfejtésekor, illetve a tengeri fúrótornyok, csővezetékek és tankerhajók sérülései során kerül a vizekbe. Az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért vékony réteget képezve úszik a víz felszínén. Leárnyékolja és elzárja a vizet a légkörtől, a vízi élőlények megfulladnak. A vízimadaraknak és más állatoknak szennyezetté válik a tollazata, bundája, bőre. A madarak pusztulását a tollazatuk összetapadása okozza: röpképtelenné válnak, és a hőszigetelésük is elvész, amitől túlhűl a testük. Törekedni kellene a biztonságos termelés és szállítás megteremtésére, emellett felkészülni az esetleges balesetek gyors kármentesítésére. Ma már nagy mennyiségben tenyésztenek olajfaló baktériumokat, amelyeket a szennyezett vízbe juttatva felgyorsítható az olaj lebomlása. 

A folyókba és a tengerekbe kerülő, nem lebomló műanyaghulladék óriási gondot okoz. A folyók állandóan szállítják a hordalékot, amelyben évről évre több a műanyag. Alig bomlanak le, évekig úsznak a vízfelszínen. A napsugárzás és a hullámzás miatt felaprózódnak, az állatok tápláléknak nézik, vagy belegabalyodnak. A felaprózódott műanyag az állatok tápcsatornájába kerülve mérgezést vagy olyan súlyos bélelzáródást okozhat, hogy az állatok bele is pusztulhatnak. Az óceánokban felhalmozódó sok millió tonnányi műanyagot az áramlások összeterelik, ahol országnyi méretű szemétfoltokként lebegnek. Becslések szerint 2050-re tömegét tekintve több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A problémán segítene a fenntartható módon termelt természetes anyagok használata, a gondos és teljes mértékű újrahasznosítás, illetve a komposztálható műanyagok alkalmazása.

A szennyvízbefolyókból (különösen a nem tisztított szennyvizekből) és a műtrágyázásból tápanyagok kerülhetnek a vizekbe. A gond az, hogy a bőséges ásványianyag-ellátás miatt a felszíni vízrétegekben gyors szaporodásnak indulnak a kékbaktériumok és a moszatok, ami vízvirágzáshoz vezet. A felszínt hamar beborítják az algák, és megakadályozzák, hogy a fény az alsóbb rétegekbe is lejusson. A fényhiány miatt a mélyebb szinteken élő növények elpusztulnak, a vízben elszaporodnak a szerves maradványokkal táplálkozó lebontó szervezetek. Ezek az anyagcseréjükhöz sok oxigént használnak fel, az így kialakuló oxigénhiány az állatok életét is veszélyezteti. A folyamat a táplálékláncok összeomlásával, az életközösség pusztulásával végződhet. 

A tengerek sokféle módon szolgálják az embert, de ezek mára veszélybe kerültek a szennyezés és a túlhasználat miatt. Közülük a halászat problémái érintenek minket legsúlyosabban. Ha kibillen az egyensúly, nagyon nagy pusztítást tud végezni ez a hatalmas víztömeg. A vízszintemelkedés és a viharok gyakorisága, súlyosabbá válása a legközvetlenebb kár, ami az embert érinti. 

A korallzátonyokat az óceánok esőerdeinek is nevezik. Rendkívül összetett ökológiai rendszerek. Bár a tengerfenéknek csak 0,2%-át borítják, a vízi élővilág negyede talál a korallzátonyokon otthonra. A korallzátonyok a bolygó legsérülékenyebb ökoszisztémái közé tartoznak az emberi eredetű hatásokkal szemben, beleértve az éghajlatváltozás és az óceánok elsavasodásának globális fenyegetéseit, valamint a szárazföldi szennyezés helyi hatásait.

Feladatok:

  • Gyűjtsétek össze a poszteren a vizi életközösségeket veszélyeztető hatásokat!
  • Hogyan lehet ezeket megelőzni, elkerülni?
  • tankönyv: 139-140. oldal